A kutatók egy része úgy fogalmaz, hogy az érzelmi intelligencia és az értelmi intelligencia meghatározása a sikerességben 75% és 25% az érzelmi intelligencia javára.
Írta: Lukács Ildikó
tagintézmény-vezető
A kutatók egy része úgy fogalmaz, hogy az érzelmi intelligencia és az értelmi intelligencia meghatározása a sikerességben 75% és 25% az érzelmi intelligencia javára. Vannak, akik még ennél is szélsőségesebb véleményt fogalmaznak meg. Nem véletlenül, hiszen azok a gyerekek, akik ma nagyon sok adatot, tényt, összefüggést elsajátítanak az iskolában, nem biztos, hogy az életben ezt megfelelően fogják tudni alkalmazni, hogyha nem rendelkeznek az érzelmi intelligencia olyan elemeivel, amelyek segítik a sikerességet.Az elkövetkezendő időszakban hihetetlenül nagy szerepe lesz az érzelmi nevelésnek és ezen belül a művészetoktatásnak. Az életben való sikerességre való felkészítés nagymértékben függ az érzelmi intelligenciától. “Az érzelmi pallérozottság legalább olyan fontos része a műveltségnek, mint a matematikában vagy az olvasásban való jártasság.” Karen Stone Mc Crown
Felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk, hogy gyermekeink jobban boldoguljanak az életben? Miért van az, hogy magas IQ-val rendelkező emberek kudarcot vallanak, a szerényebb adottságúak pedig a vártnál jobban teljesítenek? A különbség az érzelmi intelligenciaként összefoglalható képességekben rejlik. Az érzelmi intelligencia megtanítható és fejleszthető. Az érzelmileg intelligens emberek sikeresebbek mind a magánéletben, mind a hivatásukban.
Az érzelmi (emocionális) intelligencia más, mint az az intelligencia, amiről általában beszélünk. Az általános intelligencia nagyon összetett, így nem véletlen, hogy az intelligencia-tesztek kérdései nagyon sok területet ölelnek fel. (pl. általános ismeretek, matematikai, emlékezeti képesség, verbalitás, vizuális képességek, stb.). Az érzelmi intelligencia szintén gyűjtőfogalom. Az általános intelligenciától különbözik, mert ebben az esetben a bennünket naponta érő információk gyors, spontán, s hosszas töprengés nélküli feldolgozását jelenti.
Az emocionális intelligenciának öt mérhető területe van. Az első három dimenzió az emberek saját személyiségével van szoros összefüggésben.
Az öntudatosság (érzelmek felismerése), ami arra vonatkozik, hogy az ember mennyire ismeri önmagát, életét és főleg saját érzelmi életét. Az önirányítás (érzelmek kezelése) a saját érzések, hangulatok feletti uralmat, a kontroll-képességet jelenti. Az önmotiváció, ami az egyén kitartására, szívósságára, szorgalmára vonatkozik (mennyire tudja magát motiválni cselekedetekre).
Az utolsó két dimenzió viszont más emberekkel való kapcsolatainkra, viszonyainkra vonatkozik. Az egyik az empátia, vagyis a mások helyzetébe, érzelmeibe való beleélés képessége. A második a kapcsolatteremtés, a kapcsolatok kialakításának és fenntartásának képessége úgy, hogy azzal elégedettek legyünk és abban örömet találjunk.
Az érzelmi intelligencia összetett készség: egyrészt jelenti önmagunk és érzelmi életünk reális ismeretét, az önirányítás és önmotiválás képességét, másrészt arra vonatkozik, hogy mennyire vagyunk hatékonyak és sikeresek kapcsolataink alakításában és fenntartásában. Ezen készség birtokában nem csak a mindennapi életben, de munkánkban is sokkal eredményesebben tudunk boldogulni.
Érzelmi intelligencia a mindennapokban
A vállalatok többségénél olyan jól megragadható adatokat vesznek szemügyre, mint iskolai végzettség, munkahelyek, IQ, nyelvismeret, stb. Nem foglalkoznak azonban az érzelmi intelligenciával. Daniel Goleman kimutatta, hogy a vezérigazgatók körében a siker csaknem 90%-a az érzelmi intelligencia körébe tartozó kompetenciáknak köszönhető (önismeret, önuralom, motiváció, empátia, szociális készség). A sikertelen menedzserek legjellemzőbb hiányossága az érzelmi intelligencia tekintetében tapasztalható. Vannak olyan vezetők, akiket tapasztalatuk miatt kértek meg egy vállalat irányítására és személyiségük miatt vallottak kudarcot. Azonban önmagában nem elegendő az érzelmi intelligencia nyomait kutatni a jelöltekben, hiszen minden munkakörhöz más és más érzelmi kompetencia szükséges. Például egy stratégiai szövetség vezérigazgatójaként a konfliktus-menedzsmentnek nevezett kompetencia szükséges, egy nemrégiben privatizált vállalat középszintű menedzsereként viszont empátiára és a változást serkentő speciális képességre van igény.
