Már a XIX. század hatvanas éveitől tudott volt, hogy az emberek nagy többségében (96%-ban) a beszédkészség, a nyelvi központ az agy bal féltekéjében található, annak halántéki-fali, illetve homloki régiójában.
Írta: Lukács Ildikó
tagintézmény-vezető
A személyiségfejlesztés egyedi lehetőségei a művészetoktatásban
Már a XIX. század hatvanas éveitől tudott volt, hogy az emberek nagy többségében (96%-ban) a beszédkészség, a nyelvi központ az agy bal féltekéjében található, annak halántéki-fali, illetve homloki régiójában.
Pszihofizikai vizsgálatok egyértelművé tették, hogy a zenei érzékelés – melódiák közötti differenciálás, hangmagasság, hangszín és harmóniák érzékelése – elsősorban a jobb féltekéhez köthető. Ez a látásban, az emóciók feldolgozásában, a kreativitásban, az új, addig még nem tapasztalt dolgokra való fogékonyságban játszik fontos szerepet.
Azonban érdekes, hogy a muzikalitáshoz kapcsolódó ritmusérzék a bal agyi félteke kizárólagos tulajdonsága, de a muzsika percepciója „élvezete”, a zenei és ének- kommunikáció feldolgozása elsősorban a jobb félteke tulajdonsága.
A bal féltekés beszédközpont genetikusan „be van huzalozva” az újszülött agyában, hiszen beszédkészséggel minden ember rendelkezik születéskor. Ugyanez vonatkoztatható a jobb féltekés „beszédre”, a muzikalitásra is. A képességek kifejlesztése az első néhány év során történik meg. A muzikalitás éppolyan alapvető eleme a teljesebb emberi személyiség kialakulásának, mint a beszédhez, íráshoz köthető más tudásanyag. A jobb félteke kommunikációs nyelve a muzsika, amelynek születéskor kapott adottságokra alapozó kifejlesztése ugyanolyan fontos lenne, mint a verbalitás, illetve más képességek kialakítása. Ez pedig az iskolai oktatás milyenségétől függ.
Sajnos a mai közoktatásból hiányzik vagy csak nagyon érintőlegesen van jelen a jobb félteke képességeit fejlesztő program, a művészeti oktatás. Erre nagy szükség van, mellyel kapcsolatban szeretném a világ talán legjelentősebb közgazdász-bankárának, Alan Greenspannak, az U.S.A. „Reserve” Bank elnökének erre vonatkozó figyelemfelkeltő megjegyzését idézni, az oktatással kapcsolatban: „A modern gazdaság növekedése nagyon fontossá teszi az absztrakt gondolkodásra való képesség fejlesztését. Ehhez pedig elengedhetetlen – többek között – a zenére és művészetekre történő nevelés fokozottabb részvétele az iskolai munkában. (…) A legtöbb nagy felfedezés, koncepció ugyanis csak ilyen, interdiszciplináris talajon jöhetett létre. Nem véletlen, hogy Mozart: d-moll zongoraversenyének hallgatása szinte azonos élvezetet jelent egy nehéz matematikai probléma megoldásával. A XXI. századi oktatásnak vigyáznia kell ezért arra, hogy az egyébként szükséges technikai és természettudományi képzés mellett a művészetekre, muzikalitásra való nevelés ne szoruljon háttérbe.”
Személyiségfejlesztés művészeti neveléssel
A művészeti oktatás során a gyermekek az együtt muzsikálással, az énekkarban és egyéb művészeti foglalkozások során megtanulnak egymással együtt dolgozni, így egymásra figyelni, egymást segíteni. Elfogadják a különbözőségeket. Egy közös cél érdekében az összetartozás nagy fontosságot kap. Megtanulják, hogy a sikerért meg kell dolgozni, de a kudarcok elviselését is megélik. Erősödik énképük, magabiztosabbá válnak, fejlődik emlékezetük, kreativitásuk, alakul a munkához, az élethez való viszonyulásuk. A kooperativitás, figyelemkoncentráció, egymáshoz igazodás, egymás támogatása mind morális jegyek, melyek a közös munka segítségével legjobban fejleszthetők.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A művészeti iskola nevelésfilozófiájának alapelve a teljes értékű személyiséggé formált ifjúság nevelése, mely a művészeti értékek minél korábbi korban történő megismertetésén és elsajátításán keresztül jut el céljáig. Ez a nevelésfilozófia kettős célt tűz ki maga elé, kettős feladat megvalósításával, az értékközvetítést és személyiségfejlesztést az egyéni és közösségi nevelés útján.
