A nyári szünet első hetében vízre szálltunk és az ország egyik legszebb részét, a Dunakanyart vettük célba az iskola egy lelkes és sportos csapatával.
Az első két nap Dömösön szálltunk meg, ahol a meseszép látvány mellett sikerült mindenkinek megtanulni, hogyan kell a közös kenukat egy irányba vinni és a katonai sátrakban, a nyikorgó kemping ágyakon pihentetően aludni. A közeli Rám-szakadék meghódítása után a kemping medencéje segített a hőérzetünket normalizálni. A közös foci, ping-pong, biliárd, tollas mellett a Dunapart adott lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére. Takarodó előtt a gyilkos létére is fény derült, de, hogy mindenki nyugodtan tudjon aludni, tisztáztuk is, hogy ezt nem érdemes komolyan venni.
A leghosszabb szakasz, 27 km a harmadik nap várt ránk, s hogy jobban haladjon a csapat, útközben a Visegrádi Királyi Palotát is felkerestük. Hogy a sebességünk ne csökkenjen, a dunabogdányi fagyi sokat segített, de ahogy közeledtünk Szentendrére mintha emelkedett volna a víz… A szokásos fürdést és lazulást a közös röpi dobta fel. Másnap a szentendrei városnézés után a franciák elleni 1-1-et mi is kiszurkoltuk. Az utolsó nap már csak a Római-partig kellett eljutni, de, hogy ne unatkozzunk a kenulabda sportágat is kipróbáltuk.
Az élményekkel teli tábor jó hangulatban ért véget, mely remek zárása volt ennek a covidos tanévnek.
