Boldogító jó cselekedetek

November végén mindenki behozott az iskolába egy saját nevével felcímkézett befőttesüveget. Az adventi hetekben minden nap végén sorra vettük, hogy aznap ki milyen jó cselekedetet hajtott végre. Ha valaki figyelt a társára, észrevette, ha segítségre szorult, bármiben támogatta, segítette, akkor egy kanál lisztet kapott az üvegébe.

Az ablakba tett üvegekben figyeltük, kinek hogyan gyűlik a lisztje. Karácsony előtti héten lemértük külön-külön mindenkiét, majd összeöntöttük egy nagy tálba. A 2 kg 30 dkg mennyiségű lisztből (ami igen szép mennyiség, tekintve, hogy teáskanállal mértük) begyúrtuk a mézeskalács tésztát, és a gyerekek formázták, díszítették a kalácsokat. Egy pékségben dolgozó anyuka segédkezett a kisütésben.

Ezekkel díszítettük fel az osztálykarácsonyfát. Egy szép nagy tállal be is csomagoltunk belőlük, amit elvittünk az Idősek Otthonába. Nemcsak az édességgel, hanem egy betlehemes játék bemutatásával is megpróbáltuk szebbé varázsolni az idős emberek karácsonyát.

A maradék kalácsokat a gyerekek fogyasztották el az osztálykarácsony alkalmával. Akkor jegyezte meg az egyik kislány, hogy nem is tudta, hogy ilyen finom íze van a jóságnak.

Baksa Brigitta