A szombati munkanapot igyekeztünk a lehető leghasznosabbá tenni, ezért úgy döntöttünk, hogy megvalósítjuk az idei komplex művészeti modult az első osztályban.
A gyerekek meglepődtek, hogy nem kellett tankönyveket előkészíteni ezen a reggelen, de hamar felszálltak a mesevonatra, amely elvitt minket Meseországba. Persze ehhez kellett egy kis segítség- némi mondókázás és ritmusjáték. Meseország tájain kalandoztunk, megismerkedtünk több meseszereplővel, némelyik bőrébe még bele is bújtunk. Közben a gyerekek észrevétlenül gyakorolták az olvasást, válogattak, mondatokat alkottak és együttműködtek a csoportjukkal. A legnagyobb sikert a Ki vagyok én? játék aratta, ami gyakran mókás megállapításokat eredményezett. Jutott idő az alkotásra is, meseszereplőket rajzoltak-színeztek a gyerekek, majd illusztrációt készítettek Babszem Jankó meséjéhez. A magyar népmesék dallamára szobros játékot játszottunk, amiben először a különböző hangszerjátékot, majd az egyes meseszereplőket kellett imitálni. Miután sikeresen bebarangoltuk a mesék csodálatos világát, elértünk az égig érő mesefához, amit meg kellett másznunk -közös erővel. Ehhez elkészítettük a saját mesefánkat az osztályban, amire felkerültek a szereplők is.
Végül közösen alkottuk meg a saját mesénket, ügyelve a mesékben gyakori fordulatokra, így ez is úgy végződött, hogy ’Itt a vége, fuss el véle, kerek erdő közepébe.” és „Aki nem hiszi, járjon utána!”
