A 2022/23-as tanévben ismét kaptunk pályázati támogatást „Határtalanul” kirándulás szervezésére. Az úti cél Erdély volt, ahol csodálatos helyeken jártunk és sok új dolgot tanulhattak meg diákjaink.
Decemberben kezdtük tervezni az utazást, ám az anyagi források tényleges beérkezése miatt, csak márciusban beszéltük meg a további szükséges szervezési feladatokat, az útvonalat és a programokat. A projekt lezárása a honlapon megjelenő tájékoztatással válik teljessé, ezért álljon itt egy újabb összegzés az együtt töltött négy napról.
Az első napon 800km-t tettünk meg. Úriból indulva az első megállónk Arad volt, ahol megnéztük az aradi vértanúk emlékhelyét, felidéztük október 6-a emlékeit, meghallgattunk néhány verset és elhelyeztük a koszorút. A következő úticélunk Déva volt, azon belül a Dévai gyermekotthon. Megismerkedtük a történetével és az ott élő gyermekek életével. Utunkon továbbhaladva meglátogattuk Petőfi Sándor sírhelyét Segesváron, ahol vélhetőleg elesett a segesvári csatában. Ezután elfoglaltuk a szálláshelyünket Zetelakán a Küküllő panzióban.
A második napon összesen 180 km-t utaztunk, először ellátogattunk Csíkszeredára, a Csíki Székely Múzeumba, itt jegyzetet készítettünk a régészeti, néprajzi és kulturális ismeretekről, idegenvezetés kíséretében. Megtekintettük és elhelyeztünk a koszorúnkat a történelmi nagyjainkat bemutató szoborparkban Székelyudvarhelyen. Meghallgattuk a kiselőadást a Madéfalvi emlékműnél a hely történelmi vonatkozásairól és megtudtuk, hogy mi történt itt 1764-ben, hogyan mészároltak le több száz embert egy éjszaka alatt. Felmentünk a Nyergestetőre, ahol felolvastuk Kányádi Sándor versét, illetve megemlékeztünk az emlékoszlopoknál a honvéd hősökről. Még ugyanezen a napon Zetelakán a szállásadók jóvoltából kürtöskalácsot készítettünk, ami nagyon emlékezetes pillanatokat szerzett mindannyiunknak.
A harmadik napon a reggeli órákban ellátogattunk a Zeteváraljai víztározóhoz, megtudtuk, hogy valószínűleg miért alakították ki, illetve, hogy mennyi vizet tud befogadni. Ezután a Békás szoros felé vettük az irányt, ahol egy kisebb, ugyanakkor nagyon izgalmas túrát tettünk. A Gyilkos-tónál meghallgattuk a tó keletkezéséről szóló legendát, és felmentünk a kilátóba is. Az esti órákban szálláshelyünkre visszatérve megtekintettünk egy néptánc előadást az ottani művészeti iskola 8. osztályos tanulói jóvoltából. A program nagyon érdekes volt számunkra, mivel találkozhattunk külhoni diákcsoporttal, és lehetőségünk nyílt beszélgetni velük.
A negyedik napon a kora reggeli órákban indultunk útnak hazafelé. Első állomásunk Farkaslaka volt, ahol meglátogattuk Tamási Áron sírhelyét. Megemlékeztünk életéről és műveiről. Következő megállónk Korond volt, ahol lehetőség nyílt ajándékvásárlásra. A Tordai sóbányában megismertük a sóvidék jelentőségét, megtudtuk, hogy a sóbányából kitermelt só, az egész bolygó 60 éves ellátását tudná biztosítani. A só elhozatala azonban komoly büntetésekkel jár. Útközben megnéztük a Tordai hasadékot, amit sajnos csak a buszból láthattuk. Nagyváradon megtekintettük a székesegyházat és Szent László lovas szobrát. Legendákat és mondákat idéztünk fel. Úriba a késő esti órákban érkeztünk vissza.
Összeségében mindenki nagyon élvezte a kirándulást. A pályázat remek lehetőséget biztosított minden diák számára, hogy megismerkedjen határon túli kincseinkkel. Köszönettel tartozunk Demeterné Ecseri Katalin intézményvezető asszonynak és Csatlós Anna tanárnőnek, akik végig koordinálták a projekt szervezési feladatait, valamint Pogányné Belcsik Andreának, aki kísérő tanárként vett részt velünk az úton. Bízunk benne, hogy a későbbiekben is részt tudunk majd venni hasonló programokon.
Dobosné Földi Brigitta
