Kedves Szülők!

Ez az időszak rendkívül megterhelő minden korosztály számára: egy olyan krízist élünk át társadalmi szinten, ami egyaránt hat a családok és egyének szintjén is. A korábbi szokások, mindennapi rítusok, amik a lelki egészségünkhöz is a kapaszkodót adják, valamennyiünk életében megváltozott.

A kijárási szokások minimálisra csökkenésével és az együtt töltött idővel felerősödhetnek a családi kapcsolatokban levő problémák, amelyek negatívan hathatnak közérzetünkre, ezzel még jobban felszínre hozva a konfliktusokat.

Kedves Szülők!

Ez az időszak rendkívül megterhelő minden korosztály számára: egy olyan krízist élünk át társadalmi szinten, ami egyaránt hat a családok és egyének szintjén is. A korábbi szokások, mindennapi rítusok, amik a lelki egészségünkhöz is a kapaszkodót adják, valamennyiünk életében megváltozott.

A kijárási szokások minimálisra csökkenésével és az együtt töltött idővel felerősödhetnek a családi kapcsolatokban levő problémák, amelyek negatívan hathatnak közérzetünkre, ezzel még jobban felszínre hozva a konfliktusokat.

Ennek érdekében érdemes egymásnak kimondani, hogy az összezártság nem feltétlenül öröm. Célszerű egy olyan közös teret készíteni az együtt töltött időre, amelyben mindenki számára egyértelműen szerepel, hogy kinek-miben, mikor és milyen mértékben kell kivennie a részét az otthoni feladatokból. Minden családtag számára biztosítani kell az énidőt (saját időt), amit saját feladatokra és (nagyon fontos!) pihenésre, elvonulásra szabadon beoszthat. Emellett figyeljünk, hogy a közös tervben benne legyen a közös szórakozás/játék is (pl. társasjáték, közös rajzolás, online játékok, közös sport stb.). 

A gyermekeink számára is megváltoztak a mindennapok. A home schooling helyzet egy olyan új tanulási forma, melyben új készségek kibontakoztatására van lehetőség.

Sokunk életében az iskolai, a munkahelyi és az intim, családi tér csúszott össze. Ebben a helyzetben nagyon fontos egy stabil napirend kialakítása, ami mindenki, de főleg a diákok számára megadja azt az érzelmi biztonságot, ami segíti őket abban, hogy a nehéz krízishelyzetben is tudjanak a tanulásra koncentrálni. Fontos, hogy ott legyünk a gyermek mögött, sok-sok beszélgetéssel, támaszként segítséget nyújtva a leckék elkészítésében, azonban nem szabad kontrollszeméllyé válnunk a gyermek életében. Az iskola elsősorban a diák dolga, nem szabad túlzott felügyelettel kivenni kezéből a kötelezettségeket, mivel azzal a bontakozó kompetencia érzetet és felelősségtudatot vesszük el tőle.

Szülőként ebben a krízishelyzetben is szem előtt kell tartani, hogy valójában nem vehetjük át a pedagógus szerepét, a szülőktől az első és legfontosabb a gyermek számára, hogy otthon biztonságban lehessen, elfogadják őt és megkapja az együttérzést és támogatást szüleitől.

Hogyan segíthetjük akkor a gyerekeket a tanulásban? Összegyűjtöttem néhány ötletet, amelyek segíthetnek a feladatok megoldásában.

1. Megfelelő, nyugodt és biztonságos, rendezett tanulósarok kialakítása, ahol kevésbé terelik el a gyermek figyelmét a játékok, multimédiás eszközök.
2. Banálisnak tűnik, de elsősorban sok-sok beszélgetéssel, lépésről-lépésre haladva és végig beszélgetve, mik okoztak számára leginkább problémát az aznapi tanulásban.

Első-második osztályban is törekedni kell arra, hogy amit tud, egyedül oldjon meg a gyermek, majd a felsőbb osztályok felé haladva egyre inkább át kell adni számukra az iskolai kötelezettségek megoldását. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne kövessük nyomon, amit a gyermek végez, hiszen gyerekeink számára ez most egy új tanulási helyzet, aminek elsajátításában szintén apró lépésenként fognak haladni.

1. Fontos a dicséret és támogató légkör. Hívjuk fel a gyermek figyelmét arra, amiben hatékonyan dolgozott és beszéljük át elemző módon, ami nehézséget okozott számára. Ha mi nyugodtak vagyunk és bíztatjuk őt, mintát adunk számára arról, hogy stresszhelyzetben is viselkedhetünk kedvesen, megértően egymással, segítünk neki abban, hogy jó érzései legyenek a tanulással kapcsolatban.
2.  Tanítsuk meg gyermekünknek beosztani a napi tanulnivalót, súlyozzuk a feladatokat figyelembe véve, hogy melyek azok a tantárgyak és leckék, melyeket könnyedebben megold (akár öröm is számára) és mik azok a tantárgyak, melyekhez biztosan segítségre van szüksége. Iktassunk be a tanulási időbe kisebb örömforrást okozó helyzeteket.
3. Gyermektől is függhet, de általában jó taktika, hogy a nehezebb tanulnivalót vegyük előre, majd annak sikeres feldolgozás máris sikerélmény a gyermek számára.
4. Jó, ha tudjuk, hogy ebben a helyzetben pontosan mi az elvárása az iskolának a gyermekek felé – mennyire kell valóban megoldani minden feladatot vagy mennyire lehet válogatni a feladatok között (pl. mit is jelent a pontozási rendszer).
5. Fontos elengedni azt a megfelelési vágyunkat, hogy a gyermek mindent tökéletesen megold, hiszen ebben az új helyzetben a hagyományos iskolai keretben dolgozó gyerekeink számukra ismeretlen helyzetbe kerültek: a megszokott külső kontroll helyett belső kontrollra kell támaszkodni, háttérbe szorítva az otthon vonzó, egyéb tevékenységi lehetőségeit.
6. Fontos tudatosítani, hogy túl sokáig nem egészséges egy helyen ülni, emellett fontos a helyes testtartás is. időközönként érdemes felállni, nyújtózni, mozogni. Figyelmet serkentő feladatsor például: Le kell ülni egy székre, nem hátradőlve. Megfeszíteni a homlokot, majd az arcizmokat 3-4 mp.-ig, majd ellazítani. Ezután jön a váll megfeszítése, majd a karok, törzs, has, lábak egymás után. A gyakorlat végén a nyelvet nyomjuk a szájpadláshoz, majd lassan engedjük el és lazítsuk el a testünket is. A feladatsor megismételhető. 

Végezetül szeretnék megosztani egy 5 lépcsős tanulási módszert, amely az otthoni tananyag feldolgozását segítheti, főleg felső tagozatos diákok számára:

1. Amikor egy új tananyag, feldolgozandó rész előtt állunk, első lépésként nézzük át a teljes anyagrészt: ilyenkor nem olvassuk még át aprólékosan. Helyette figyeljünk a fejezet címekre, a fejezet tagolására és a vastagon szedett mondatokra, kulcsszavakra.
2. Fogalmazzunk meg kérdéseket, például: miről szólhat a fejezet? van-e olyan dolog, amire kíváncsiak vagyunk az adott témával kapcsolatban?
3. Értő olvasás: a tanulnivalót tagolva olvassuk el, megfigyelve az ábrákat is, ugyanis ez segíthet majd, hogy könnyebben eszünkbe jussanak a fontos dolgok. Ha idegen szóval találkozunk, kérdezzünk/nézzünk utána. Érdemes 1-1 tagolt szövegrész után magolás helyett kérdéseket feltenni magunknak, ugyanis a kérdések megfogalmazása segíti a tananyag megértését, felkelti a kíváncsiságot, ami a tanulás alapja. Érdemes lehet vázlatot készíteni, ezzel kiemelni a lényeget.
4. Ismétlés: A tanultak megjegyzésében segít, ha többször elismételjük, átnézzük a tananyagot, saját szavainkkal igyekezve felidézni. Dolgozat, számonkérés előtt jó dolog este, lefekvés előtt még egyszer átnézni az anyagot, ami még inkább segít abban, hogy a tananyag a hosszútávú memóriába kerüljön.
5. Ismétlő áttekintés: még egyszer átolvasni a jegyzeteket, majd felidézni fejből, végezetül ellenőrizve, hogy eszünkbe jutottak-e a tanulandó dolgok, átfutni a felidézett anyagrészt még egyszer, utoljára.

Mindenkinek kitartást és jó egészséget kívánok!

Havasi Tünde

Aktuális